Decemberben tizenöt éves a Pintér Béla és Társulata. Interjúsorozatunkban Szamosi Zsófiát, az Árva Csillag, Az Őrült, az Orvos, a Tanítványok és az Ördög, A Démon Gyermekei, A Soha Vissza Nem Térő, a Párhuzamos Óra, a Szutyok, a Tündöklő Középszer, a Kaisers TV, Ungarn és a Titkaink színészét kérdeztük a színházról és a társulatról.
Hogyan kezdődött a kapcsolat közted és a Pintér Béla és Társulata között?
Félig-meddig véletlenül kerültem bele az Anyám Orrába: már a próbaidőszak közepén tartottak, amikor az egyik szereplő valami oknál fogva kiesett a produkcióból. Én akkor már régóta a Vígszínház tagja voltam; nem tudom, miért pont rám gondolt Béla. Talán számított, hogy jártam az előadásaikra, és szegről-végről ismertük egymást a társulat tagjaival. Azt nem hiszem, hogy ő olyan sok mindenben látott volna. Szerintem a véletlen is közrejátszott abban, hogy az eszébe jutottam, mert abban az időszakban többször is találkoztunk társaságban, és pont szereztem jegyet több előadásukra is - bár akkoriban ezért még nem kellett közelharcot vívni -, sőt, még egy közös barátunk esküvőjén is összefutottunk. És az is egy szempont volt, hogy én értem rá: tudom, hogy előttem másokat is felhívott. Nem vagyok fatalista, de azt gondolom, hogy sorsszerű volt az egész.
Tündöklő Középszer - Fotó: Puskel Zsolt
Utolsó kommentek