Decemberben tizenöt éves a Pintér Béla és Társulata. Interjúsorozatunkban a Népi Rablét, a Kórház-Bakony, A Sehova Kapuja, az Öl, butít, a Gyévuska, A Sütemények Királynője és az Árva Csillag színésznőjét, Csatári Évát kérdeztük a színházról és a társulatról.

Hogyan kezdődött a kapcsolat közted és a Pintér Béla és Társulata között?

Az első előadás előtti időszakban Angliában éltem, világot láttam és nyelvet tanultam, mint akkoriban sokan. Épp itthon voltam, amikor a Műcsarnokban a látványtervezők szerveztek egy eseményt, ahol a kiállított díszletekben színészek hoztak létre performanszokat. Ambrus Mari erre hívott el fellépni engem, Thuróczy Szabit és még néhányunkat, köztük Bélát is - akkor ismerkedtünk meg. Én aztán visszamentem volna Angliába, de nem engedett a bevándorlási hivatal. Dolgoztam Gaál Erzsivel és Zsótér Sándorral, de akkor már nagyon bennünk volt, hogy jó lenne együtt létrehozni valamit, és Bélában is pont akkor merült fel ugyanez. Ebből született meg a Népi Rablét, és mivel úgy tűnt, hogy ez tetszik nekünk is és a közönségnek is, adta magát, hogy talán folytatni kéne. Az tulajdonképpen nem is hangzott el, hogy alakuljon bármiféle társulat - de a vége az lett, hogy alakult.

A Sehova Kapujában - Fotók: Dusa Gábor